Az öntözés gépesítése során kezdetben a hordozható csővezeték könnyebb mozgatása volt a cél, ezért a korai berendezés a csővezeték valamilyen gördíthető szerkezetre szereléséből állt.

Telepíthető öntözőberendezések:

- Vontatható szárnyvezeték
- Gördíthető szárnyvezeték
- Körforgó szórókeretek

A vontatható szárnyvezetéket (end tow) manapság már nem gyártják, de még található működő példány. Előnye a biztonságos, hosszirányú mozgatás, a fixen szerelt szórófejek. Hátránya a nehézkes forduló a tábla végén a következő állásba. Praktikus felhasználási lehetőség legelők öntözése, mivel ezek nagy területűek, a vontató gép nem tesz kárt a növényzetben, az új állásba vontatás megoldható.

A csővezeték alá, azzal párhuzamosan ’A’ tartóra két kereket szerelnek, így a gép hosszanti irányba vontatható. A szórófejek fixen telepíthetők a csővezeték tetején. A gép hajtásáról az egyik tornyon elhelyezett motor, vagy vontató gondoskodik.

A hosszirányban vontatható szárnyvezetékek csak olyan hosszú táblákon használhatók ki, amelyeken több, egymás utáni álláshelyről, vízbetáplálásról gondoskodtunk.

Mindkét végéről ellátható vízzel, amit a csőre szerelt több, azonos típusú szórófej oszt szét a táblán.

A vontatható szárnyvezeték üzemeltetési vázlatát az 7.6.1 ábra mutatja.

1. hidráns           2. mellékvezeték
7.6.1 ábra. A hosszirányban vontatható szárnyvezetékek üzemeltetési vázlata
(Grafika: SZALAI, GY.:1989)

A gördíthető szárnyvezetékek (side roll) szerkezetileg a többtámaszú önjáró gép elődjének tekinthető, azzal a különbséggel, hogy öntözés közben nem mozog. A gép a mellékvezetékkel párhuzamosan kerék-párokon gördül egyik üzemállásból a másikba. A sorok közötti üzemével a haladás közbeni taposási kár minimális.

Gördülő változataik egyszerűek, és így az alacsony növésű kultúrákban a gazdaságosan használható. Hat-tizenkét méter hosszú csőtagjai erősített alumínium vagy horganyzott acélból készülnek, erőátviteli gyorskapcsokkal csatlakoznak egymáshoz. A csővezeték adja a gép forgástengelyét, adja át az erőt az előrehaladáshoz a vezeték mentén. A cső átmérője 100, 125, 150 mm lehet.

A 16 vagy 24 m-es szórófej kötéstávolságnak megfelelően, a csővezetékről közdarabok ágaznak ki, ide kapcsolódnak a billenőkaros szórófejek. A szórófejek függőleges állásáról speciális kialakítás gondoskodik.

Kerekeik átmérője 1,2-2,0 m, a nagyobb kerék magasabb növények felett használatos. A hajtást belsőégésű, villamos vagy hidromotor működteti úgy, hogy haladás közben a csővezetéket, mint tengelyt forgatják. Az öntözési állás befejezése után a gerincvezetéket leürítik, hogy a gép könnyebben mozogjon a felázott talajon. Az előrehaladás hosszúsága egy szórófejtávolságnyi, 16, 24 m. Egy öntözés ideje 4-12 óra a talaj jellemzőinek függvényében.

A könnyen kezelhető, megbízható működésű berendezés nagy hátránya, hogy hosszirányú szállításához szét kell szerelnünk.

A hidránsra vagy főnyomócsőhöz flexibilis csővel kapcsolhatók, két végükön, vagy középen betáplálva.

A gördülő szárnyvezetékek üzemeltetési vázlatát a 7.6.2 ábra mutatja. A táblán két hidránssor húzódik, amelyekről egyidejűleg két-két szárnyvezeték üzemel.

Két üzemeltetési gyakorlata használt a berendezésnek:

1. a gép haladás közben valamennyi hidránshoz csatlakozik és a tábla végére érve a gépet a táblán keresztül a kiindulási helyzetbe mozgatják.
2. a gép minden második hidránshoz kapcsolódik és visszafelé a kihagyott hidránsokon működtetik.

1. hidráns        2. mellékvezeték
7.6.2 ábra. A gördülő szárnyvezetékek üzemeltetési vázlata
(Grafika: SZALAI, GY.: 1989)

A gördíthető szárnyvezeték üzemelése a következők szerint zajlik.

Egy-egy állás megöntözése után a gépkezelő elzárja a hidránst és a tömlőt a következő állásnak megfelelő távolságba telepíti. A víznyomás csökkenésével nyitnak a csővezetékek leeresztő-szelepei és a benne levő víz néhány perc alatt kifolyik, hogy átálláskor a megrekedt öntözővíz ne növelje a gép tömegét. Ezután a gépkezelő a szárnyvezeték közepén elhelyezett motor beindításával a következő állásba gördíti át a berendezést.

A vízszállító tömlő felkapcsolásával, illetve a megfelelő hidráns tolózárának nyitásával megkezdődik a soron következő területsáv öntözése.

7.6.3 ábra. Fregat gördíthető öntözőberendezés üzem közben
(Fotó: Tóth Á.)

A gördíthető szárnyvezetékes gép keréken áttelepíthető változat abban különbözik a fentitől, hogy acélból vagy alumíniumból gyártott merev csővezetékeiket ’A’ alakú, két kerékkel alátámasztott mozgó vázszerkezetek hordozzák.

Mozgatásukat a szárnyvezeték végén, vagy középen elhelyezett motor végzi a csővezetékkel párhuzamosan futó hajtótengely forgatásával. Erről lánchajtás továbbítja a mozgást a kerék-párokra. Az újabb konstrukciókon mindegyik kerék-párt egy-egy villamos motor hajtja. Lehetséges mobil motor alkalmazása is, így több géphez tartozik egy motor, melyet csak átálláskor helyeznek az áttelepítendő gépre.

A kerék-párokon áttelepíthető szárnyvezetékek táblán történő mozgásmódja a leírtakhoz hasonló, azzal a lehetőséggel bővítve, hogy a tábla végén a kerekek 90°-os átfordítása után a szárnyvezeték az új álláshelyre vontatható (7.6.4 ábra).

7.6.4 ábra. Gördíthető szárnyvezeték mozgása
(Grafika: SZALAI, GY.: 1989)

A körforgó szórókeretek közös jellemzője, hogy a központi alátámasztás vagy a vízcsatlakozási pont körül egy szerkezeti egységként forognak. Új állásba keréken gördülnek vagy lépegetnek.

E berendezések egyik kialakítási változata a kocsiszerkezet függőleges tengelyén elhelyezett körbeforgó kettős konzol. Rajta fúvókasor helyezkedik el, a konzol vége felé növekvő átmérőkkel. A jet fúvókák a konzolok függőleges síkjával általában 45°-os szöget zárnak be, hogy a kilépő vízsugár reakcióereje a konzolt forgásba hozhassa. A szórófejek teljesítménye a középponttól távolodva növekszik. Két végére egy fő- és egy mellékfúvókát szereltek. Feladatuk a távolabbi területek öntözése és - szerelési szögük szerint - a konzolok forgatása, esetleg fékezése.

Kis nyomással, alacsony intenzitással működtethetők. Amennyiben képes járva öntözni, úgy jó minőségű a kijuttatás. A járva öntözés legtöbbször akadályozott, mivel a felázott talajon a haladás és iránytartás nehezen megvalósítható.

A forgókonzolos berendezéssel egy állásban beöntözött terület átmérője 80-120 m lehet. Egyik típusuk üzemeltetési vázlatát a 7.6.5 ábrán szemlélhetjük.

Az öntözővíz csatlakozását a hidránsról tömlővel, vagy gyorskapcsolású csövekkel oldják meg. Egy álláshely beöntözése után a gépet a traktorral vontatják át a következő üzemállásba. Az átállási idők csökkentésére magajáró változatokat is kialakítottak.

1. mellékvezeték,      2. hidráns         3. üzemelő forgókonzolos berendezés
7.6.5 ábra. Forgókonzol üzemeltetési vázlata
(Grafika: SZALAI, GY.:1989)

7.6.6 ábra. Forgókonzol működés közben
(Fotó: Tóth Á.)

7.6.7 ábra. Öntözőberendezés mozgatható vízkivételi aggregátja
(Fotó: Tóth Á.)