Az esőszerű öntözési mód népszerűsége következtében rendkívül változatosak a víz szétosztását végző berendezések, azok alkotóinak elnevezése, a jellemzésükre használt fogalmak.

Szórófejes öntözés kifejezései

Átfedés: Az egymás melletti szórófejek vízsugarainak átlapolását fejezi ki a szórási átmérő százalékában.

7.3.1 ábra. Szórófejek átfedése
(Grafika: Aquarex '96 Kft.)

Fúvóka átmérő: a szórófej kijuttató nyílásának belső átmérője mm-ben kifejezve. A nem kör kialakításúak esetében a kijuttatott vízmennyiségből történik az ekvivalens átmérő kiszámítása.

Intenzitás: Az adott területre időegység alatt kiadagolt vízborítás (mm/óra).
A nemzetközi irodalomban a fenti meghatározást application rate néven említik és az intenzitás fogalma alatt a cseppek becsapódáskori energiáját értik.

7.3.2 ábra. Szórófej intenzitás eloszlási görbéje
(Grafika: Signature Control Systems Inc.)

 

7.3.3 ábra. AGROS 35 szórófej térbeli intenzitás eloszlási görbéje
(Grafika: Cometal)

Nedvesített átmérő: adott nyomáson és általában 1 m talajfelszín feletti magasságban  elhelyezett szórófej által nedvesített kör alakú terület átmérője (D) m-ben megadva, addig a távolságig, ahol a víz még mérhető (0,1 mm/h). A nedvesített átmérő fele a szórási sugár (R).

Szórófejek kötése: a szórófejek egymástól mért távolságát és elrendezését adja meg. Szorzójellel összekapcsolt két számmal jelöljük. Az első szám a szárnyvezeték mentén a szórófejek egymástól mért, ismétlődő távolságát (A) jelenti. Kézi áttelepítésű szárnyvezeték esetén célszerű a 12, 18 vagy 24 m-es szórófej távolságot választani, mivel ezen hosszak kialakításához 6 m-es csőtagokat tudunk felhasználni. A második szám a szárnyvezetékek egymástól mért távolságát (B) adja meg. A négyszög kötés lehet négyzet, vagy téglalap alakú.

7.3.4 ábra. Szórófejek kötése
(Grafika: Aquarex '96 Kft.)

Szórófej körülfordulási idő: Az az időtartam, mely alatt a szórófej függőleges tengelye körül egy teljes fordulat után kiindulási helyzetébe tér vissza (másodperc).

Szórófej nyomásigénye: A szórófej csatlakozásnál mért nyomásérték (bar).

Szórófej vízhozama: A szórófej fúvókáin időegység alatt kilépő átlagos vízmennyiség (1/sec; m³/óra). A vízhozam a fúvóka/fúvókák átmérőjétől, nyomástól, a szórófej műszaki kialakításától függ.

A miniszórófejek és tartozékaik speciális jellemzői

Beépített szűrő (INF, Integral Nozzle Filter) – A szórófejben a fúvóka előtt egy kivehető, tisztítható szűrőt helyeznek el. Ennek tisztíthatósága könnyebb, mint az eldugult fúvókáé. Amennyiben az öntözőrendszer központi szűrőegysége nem képes a kívánt tisztaságot biztosítani, úgy ezen egységek rendszeres átvizsgálásával az eldugulást megelőzhetjük.

Csepegésgátló (LDP, Leakage Prevention Device) – A csővezeték és a szórófej közé beépítve az öntözés befejezése után megakadályozza a csővezetékben levő víz kicsöpögését. Alkalmazásával megakadályozhatjuk a szórófej alatti terület túlöntözését, mely a növényzet pusztulását is okozhatja. A rendszerből nem csöpög a víz, így öntözés után közvetlenül folytathatjuk a munkát a sorközökben. Újabb öntözés esetén nem kell feltölteni a hálózatot, mely egyenetlenséget okoz az öntözővíz elosztásában.

Alacsony csepegésű szórófej (LDE, Low Dripping Emitter) – A fúvókából kilépő vízsugár bontását végző rotor, ütközőlapka tartására egy ív hajol a fúvóka fölé. Az íven a szétterülő víz fennakad és csepeg. Az LDE szórófejek speciális kiképzéssel csökkentik a csepegést.

Híd nélküli szórófej (NBE, No Bridge Emitter) – A fúvókából kilépő víz körkörösen szabadon elterülhet, nem ütközik valamilyen egységbe, mely kitakarást, csöpögést okozhat.

Rovar védett szórófej (IP, Insect Protected) – Egyes kisméretű ízeltlábú élőlények védelmet keresve szívesen húzódnak kisebb nyílásokba, mely a fúvókák eltömődését okozhatja. Az öntözés befejezésével a fúvókát lezáró rotor, ütközőlapka megakadályozza ezt.

Kiegyensúlyozott szórófej (SBO, Smooth Balance Operation) – A fúvókából kilépő vízsugár a hatás-ellenhatás elve alapján mozgásba hozhatja a szórófejet. A valamely irányba kilengő szórófej nem ad tökéletes szórásképet, a növények nem egyenletesen kapják a vizet. Az SBO jelű szórófejek telepítésekor nem kell számolnunk imbolygó mozgással, így pl. elhagyható a függesztett szórófejek stabilizálása valamilyen súly felhelyezésével.

Az öntözőtelep üzemének jellemzői (LIGETVÁRI, F.: 2008. Öntözés)

Állandó költség: Azon költségek összege, melyek a kiadott víz mennyiségétől függetlenül állandóan terhelik az öntözést (például amortizáció, fenntartás stb.).

Áttelepítési idő: A szárnyvezetéknek minden tartozékával együtt egyik tábláról a másik táblára való áthelyezésének ideje (óra).

Beruházási költség: A szárnyvezeték létesítésével kapcsolatos költség. Célszerű kimutatni állami dotációval együtt (nemzetgazdasági érték) és anélkül (üzemi érték) (Ft/ha).

Csőátmérő: A szárnyvezeték vízvezető csövének tényleges külső, illetve belső átmérője (mm/mm).

Csőkötés: A szárnyvezeték csöveinek egymáshoz való kapcsolásainak módja.

Hasznos munkaráfordítás: A szárnyvezeték áthelyezéséhez, átállásához és áttelepítéséhez szükséges gépi munkaerő-igény (óra/m³).

Hasznos szórási távolság: Az a távolság, melynél a kiöntözött csapadék átlagos értékének a fele még észlelhető (m).

Hidráns: Felszín alatti csővezetékből a felszínre kerülő olyan zárható csődarab, amelyről a szárnyvezeték nyeri a vizet.

Hidráns nyomás: A hidráns kiömlőnyílása előtt mért nyomásérték (bar).

Hidránstávolság: A szárnyvezetéket ellátó csővezetéken lévő hidránsok egymástól való távolsága (m).

Hidráns-vízhozam: A hidráns kiömlőnyílásán időegység alatt kilépő átlagos vízmennyiség (1/sec, m³/sec; m³/óra).

Hidránsor-távolság: A hidránsokkal ellátott csővezetékek közötti távolsága (m).

Idénynorma: Egy növénykultúrának a teljes öntözési idényben kiadandó öntözővíz mennyisége (mm; m³/ha).

Időeltolódásos üzemeltetés: Az öntözőtáblán belül a folyamatos üzemeltetést és az egyenletes vízfelhasználást elősegítő, a szárnyvezeték indítását és leállítását időeltolódással megvalósító üzemeltetési rend.

Öntözési idény: A vegetációs időszak öntözést kívánó szakasza.

Öntözési idő: Az az időtartam, amely alatt a szárnyvezeték az egy szárnyvezetékhez tartozó területet az előírt víznormával megöntözi (óra).

Öntözési forduló: Az öntözés kezdeti időpontjából a következő öntözés kezdeti időpontjáig terjedő időtartam (nap).

Öntözési norma: Egy növénykultúrának az egyszeri öntözéssel kiadandó öntözővíz mennyisége (mm, m³/ha).

Öntözés közvetlen költsége: Az öntözés érdekében közvetlenül felhasznált ráfordítások pénzértéke (Ft/m³, Ft/ha/mm, Ft/ha).

Öntözésből kimaradt terület: Az a terület, amely a szárnyvezeték üzemeltetésekor az öntözésből kimarad (ha, %).

Öntözővíz-szükséglet: A növény öntözővíz-igényének a vízszállítási (szivárgási, párolgási) és elosztási veszteségekkel növelt értéke.

Párolgási veszteség: A szórófejjel kiadott összes vízmennyiség és a talajra érkezett csapadékmennyiség különbsége.

Szórófej szám: a szárnyvezetéken egy időben üzemeltethető szórófejek száma (db).

Szárnyvezeték vízhozama: A szárnyvezeték elején, szelvényén időegység alatt áthaladó vízmennyiség (1/sec, m³/sec, m³/óra).

Szárnyvezeték: Az esőztető berendezés felszín feletti csővezetéke összes szerkezeti részeivel és szórófejeivel együtt (merevítő, mozgató, stb.), mely a hidránsra csatlakozik.

Szárnyvezeték-üzemállás: a szárnyvezetéknek az öntözési idő alatt az üzemelési rendszerint elfoglalt helye.

Szárnyvezeték-üzemállás távolság: A szárnyvezeték két szomszédos üzemállásának egymástól való távolsága (m).

Szárnyvezeték szabad magasság: A szárnyvezeték alsó részének a föld felszínétől mért függőlegese távolsága üzemelési helyzetben (m).

Szárnyvezeték területi teljesítménye: Az a terület, amelyet a szárnyvezeték az öntözési forduló ideje alatt az előírt víznormával megöntöz (ha).

Szárnyvezeték hosszúság: a szárnyvezetéknek a legnagyobb szerkezeti hossza.

Szárnyvezeték nyomásvesztesége: A szárnyvezeték kezdeti és végső szelvényében mért nyomásértékek különbözősége (bar).

Szárnyvezeték nyomásigénye: A szárnyvezeték és a hidráns csatlakozásánál szükséges nyomásértéke (bar).

Szerelési tartalék: A zavarmentes üzemeltetést biztosító szerkezeti részek mennyisége.

Taposott terület: Az a terület, amelyről a szárnyvezeték üzemeltetése miatt termés nem takarítható be (ha; %).

Területi tényező: Az egyidejűleg öntözött területnek az a területaránya, amelyen a kiadagolt vízborítás nem tér el az átlagos vízborítástól meghatározott mértékben (%).

Üzemeltetési technológia: Az öntözőtáblán vagy tömbön belül a szárnyvezetékek és szórófejek üzemeltetésének és mozgatásának módját meghatározó előírás.

Üzemelési sebesség: Haladva önöző szárnyvezetéknek a kiadott vízborítástól függő sebessége, amellyel öntözés közben a szárnyvezeték halad (m/óra).

Változó költségek: Az öntözés azon költségei, melyek a kiszolgáltatott víz mennyiségétől függően változnak (áttelepítés, energia, vízdíj egy része stb.)

Vízborítás: Az öntözött területre kiadagolt vízréteg vastagsága (mm).

Vízadagolás: Az öntözővíz tervszerű szétoszlása, az utolsó rendű szállítóelemből az öntözőelembe.