Skip navigation

2.1 Alkalmazható műtrágyák

A tápoldatozásra alkalmas szilárd műtrágyák jellemzői:

  1. teljes oldhatóság (kevesebb, mint 0,02 százalék szilárd maradék), gyors oldódás a vízben (kb. 20 perc),
  2. finom szemcsézettség (az alkotórészek átmérője 0,6-0,15 mm között legyen),
  3. magas tápelemtartalom a törzsoldatban,
  4. ne lépjen reakcióba a vízben oldott sókkal,
  5. minimális legyen a kondicionáló anyag tartalma (kevesebb, mint 150 ppm a szárazanyag tartalomra számítva).

A műtrágyák oldhatósága az egyik legfontosabb tulajdonság, melyet ismernünk kell, hogy adott hőmérsékleten milyen töménységű törzsoldatot készíthetünk az egyes anyagok felhasználásával. Az oldódás lehet hőelvonással járó folyamat, így az oldat hőmérséklete csökken. Ez különösen érzékelhető az ammónium-nitrát és a karbamid oldásakor, ahol az edény oldalának deresedése is megfigyelhető.

Használjunk 20%-al több vizet a törzsoldat elkészítése során, mint az a műtrágyák oldhatóságából számítható. A hőmérséklet ugyanis a tárolás, felhasználás során változhat és az általunk előállított oldat könnyen telítődhet, megkezdődhet a sókiválás. Ez különösen a tápoldatszivattyúk használatakor veszélyes, mivel a kristályok károsítják a mozgó alkatrészek felszínét.

A klorid tartalmú műtrágyák használatánál vegyük figyelembe a növények klór tűrését.

Kalcium- és magnézium-nitrát használata esetén a kémhatás ne legyen magasabb 6-nál, és a kicsapódások megelőzésére ne használjunk foszforsavat.

Az ammónium tartalmú műtrágyák a víz kémhatását akár 11 pH értékre is emelhetik, mely a kalcium- és magnézium-karbonát gyors kicsapódásához vezet.

A N műtrágyák vízben jól oldódnak, a vízben oldott anyagokkal nem lépnek reakcióba, kivéve az ammónium-szulfátot, mely kalciumban gazdag vízben CaSO4 formájában kicsapódik.

A P műtrágyák közül a táblázatban láthatók használhatók tápoldatozásra.

2.2 táblázat. Tápoldatozáshoz használható műtrágyák oldhatósága

Valamennyi P műtrágya eltömődést okozhat, ha a víz kémhatása magas (nagyobb, mint pH 7,5), vagy alacsony (kisebb, mint pH 4,5). Az eltömődés gyorsasága a jelenlévő kalcium, magnézium, vas elemek mennyiségétől függ.

A mono-ammónium-foszfát (MAP) jól oldódik vízben, ha azonban az öntözővíz kalciumtartalma nagy, akkor a foszfor dikalcium-foszfát alakjában kicsapódik és hozzájárul a szórófejek, csepegtető elemek eltömődéséhez.

A K műtrágyák nem okoznak semmilyen kicsapódást a vízben oldott anyagokkal, kivéve a K2SO4-ot, mely a magas koncentrációjú kalciummal reakcióba léphet. Amennyiben a növény nem érzékeny a klórra, úgy a KCl használata javasolható, mivel a legjobban oldódik és legolcsóbb K forrás.

2.1.1 ábra. A szilárd tápanyag oldása
(Fotó: Tóth Á.)