A vízpótláson kívül a vizet más gazdasági célból is kijuttathatjuk a növénytermesztési térbe. Ezek lehetnek:

1. Fagyvédelmi öntözés
2. A virágzás késleltetése
3. A levélzet hűtése
4. Színesítő öntözés

Fagyvédelmi öntözés

A fagyvédelmi öntözés azon a tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok, sók hatására -1 és -3 °C között van.
A víz fagyáspontja kb. 0 °C és kristályosodása során jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét.
A hő felszabaduláson túl a jég rossz hővezető, így lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését.

Gyakorlatban öntözéssel kb. 7 °C hőmérséklet különbséget tudunk kiegyenlíteni. Az öntözés indításának eldöntéséhez ismernünk kell a légkör jellemzőit.

A fagyvédelmi öntözés csak radációs fagyok ellen alkalmazható, abban az esetben ha a lehűlést a felhőtlen ég miatti kisugárzás okozza.

A kis sebességű szél fokozza a párolgást, ezért több vizet kell adagolni. Kisugárzás esetén a növények hőmérséklete nem egyezik meg a levegőben mért adattal, annál 1,5-2 °C-al is alacsonyabb lehet.

A növények tényleges hőmérsékletére egy nedves anyagba csavart hőmérővel tudunk következtetni. A növények hőmérséklete függ a relatív páratartalomtól is, ahogy az az 1. számú táblázatban látható. A táblázatot elemezve megállapíthatjuk, hogy egy fagyos reggelen a nap melegítő hatására a légkörben magasabb hőmérsékletet mérhetünk, mint a növények felszínén. A növényházakban és szántóföldön, ahol a relatív páratartalom 100% a száraz és nedves hőmérők értéke megegyezik.

7.3.5 ábra. Jégbe foglalt alma virág
(http://www.frustar.com/website/websitemodul/upload/img_738619513_bild5.jpg)

Fagyvédelem lombkorona feletti öntözéssel

A kivitelezés során a következőket kell figyelembe venni:

• Az öntözőrendszernek speciálisan a fagyvédelemre kiépítettnek kell lennie.
• A növényzetnek el kell viselni a lerakódó jég tömegét, ezért a fás szárú, vagy támrendszeres növények alkalmasak fagyvédelmi öntözésre.
• A kijuttatott víznek folyamatosan szolgáltatni kell a hőenergiát a növény belső hőmérsékletének fenntartására, valamint a víz egy részének párolgásához, ezért egy minimális intenzitást állandóan biztosítani kell.
• A fagyveszély elmúltával a jég oldódásához és a víz párolgásához hőenergia szükséges, melyet a légkör csak 6 °C elérése után képes szolgáltatni. Ha az öntözést ennél a hőmérsékletnél korábban állítjuk le, úgy magunk fogjuk lefagyasztani a növényállományt. Szabad földön a szórófejek forgási sebességének egy perc alatt kell lennie, és kerülni kell a finom, ködszerű porlasztást, mivel ez jobban párolog, és fölöslegesen hőt von el.

1.3.1          táblázat. A nedves hőmérő értéke különböző levegő hőmérséklet és relatív páratartalom esetén

A legkisebb tervezhető intenzitás 2,5 mm/óra, CU = 80% és 0-6 km/óra szélsebesség mellet. A maximálisan tervezhető mennyiség nem több mint 7 mm/h, mivel az ebből képződő jégtömeg már összetöri a legerősebb növényt és támrendszert, valamint a rendszer kiépítése nagyon költséges.

Az öntözést a várható fagy megérkezte előtt a léghőmérséklet 1-2 °C-a esetén már el kell kezdeni. A hőmérsékletet 0,5 °C pontosságú hitelesített, radációs ernyővel védett hőmérővel mérjük.

Fagyvédelem lombkorona alatti öntözéssel

Egyes gyümölcsösöket a korona alatt elhelyezett miniszórófejekkel öntözünk. Ezek a szórófejek is lehetőséget adnak bizonyos fagyvédelemre. A védekezés sikeres lehet, ha a radációs fagy nem nagyobb -2,5 °C-nál, a talajfelszín száraz, és a relatív páratartalom alacsony. A kijuttatott víz növeli a levegő páratartalmát, mely visszatartja a talajból kisugárzott energiát. A víz energiatartalma a fagyás során felszabadul és emeli a hőmérsékletet. Az a módszer nem igényel folyamatos vízkijuttatást néhány percre megszakítható az öntözés.

A virágzás késleltetése

Az egyes években a tavaszi felmelegedés szokatlanul korán köszönt be és azzal a veszéllyel jár, hogy a megindult vegetációt, virágzást egy későbbi lehűlés károsítja. Az ültetvény felső öntözésével, a mikroklíma hűtésével késleltethetjük a virágzást, ezáltal csökkenthetjük a virágok elfagyását. A hatást a víz párologtatásához szükséges hő elvonásával érjük el, ezért esős, meleg időjárás beköszöntével a módszer nem alkalmazható. A hatást megbecsülhetjük, ha ismerjük a növény életműködéséhez szükséges minimális hőmérséklet (általában kb. 5 °C), és az egyes növekedési fázisok eléréséhez szükséges hőösszeg nagyságát. Az öntözött és nem öntözött területen mért hőösszegek összehasonlításával következtethetünk a virágzás eltolódásának mértékéről.

A jó eredmény eléréséhez alkalmazott intenzitás 3 mm/óra, CU = 80% legyen. Az öntözés során arra törekedjünk, hogy 5 °C fölött a rügyek vizesek legyenek. Naponta többszöri kis vízadag kijuttatásával  tartsuk nedvesen a növényt.

A levélzet hűtése

Hazánkban a légköri aszály nyaranta többször is előfordul. A levegőben ilyenkor olyan alacsony a páratartalom, hogy a növény nem képes a párologtatáshoz, saját maga hűtéséhez elegendő vizet szállítani még abban az esetben sem, ha az a talajban rendelkezésre áll. Ilyenkor a növény asszimilációja csökken, megáll, így gazdasági kár keletkezik. A légkörbe vizet juttatva növeljük a páratartalmat, csökkentjük a hőmérsékletet, így csökken a növény vízigénye.

Az öntözőrendszernek képesnek kell lennie gyakori, kis vízadagok kijuttatására a levél felületére. Az öntözést kontinentális eredetű növények (pl. sárgarépa, burgonya) esetében 28 °C, mediterrán eredetűek (pl. paprika, tojásgyümölcs) esetében 32 °C fölött kezdjük. Az öntözési ciklus meghatározásához azt vegyük figyelembe, hogy a leveleket a kritikus hőmérsékleti érték fölött állandóan tartsuk nedvesen. A jól végzett öntözéssel az állományban mért hőmérséklet 5 °C-al is alacsonyabb lehet a nem öntözötthöz viszonyítva.

Színesítő öntözés

Az öntözés célja ebben ez esetben a termés külső héjénak erősebb pigmentációja, mely piacosabbá teszi a gyümölcsöt. Ismételt, rövid idejű öntözéssel almánál és őszibaracknál – erős napsugárzás és szél hatására – intenzív színezés érhető el a gyümölcs felületén. Ez annak köszönhető, hogy a vízcseppek elpárolgása következtében fellépő hőmérséklet csökkenés háttérbe szorítja a zöld klorofill képződést és segíti a színes anthociánok termelését.