Skip navigation

5.10 A vízhálózat egyéb szerelvényei

A nyomástartály beépítésének több oka van. Kis mennyiségű vízkivételek, szivárgás esetén lehetőséget ad a szivattyúk korlátozott számú indításának betartásához.

Eredményesen használható vízütés ellen is.

Lehetnek egyszerű levegőtöltésűek, vagy membránnal elhatárolt folyadék-légterűek. A membrános változatok különböző méretekben kaphatók (5-500 l), házi vízellátásra, öntözésre a kisebb térfogatú (24-80 l) is megfelel.

Levegőtöltés esetén folyamatosan ellenőrizni kell a levegő mennyiségét, mert az lassan eltűnik, feloldódik a vízben.

A kivehető víz mennyiségét levegőtöltés esetén a térfogat harmadával lehet számítani. Egy 24 literes tartályból kb. 8 l vizet lehet kivenni a szivattyú bekapcsolása nélkül.

Nyomásmérő óra beépítése a nyomott hálózat egyik legfontosabb paraméterének ismeretéhez szükséges, e nélkül nem építhető meg a rendszer. A leolvasott értékből következtethetünk a szivattyú üzemére, a szűrők tisztaságára, a rendszer dugulására, vagy szakadások keletkezésére.

A működési tartományt úgy válasszuk, hogy a jellemző érték a tartomány közepén helyezkedjen el.

A glicerintöltésű óra csillapítja a káros nyomáslengéseket is.

Többféle méretben kapható, használjuk az 50 mm átmérőjűt, mert ez könnyen leolvasható.

Mivel a rendszer fontos eleméről van szó, válasszunk rozsdamentes kialakítást, mely jobban ellenáll a mechanikai behatásoknak.

A nyomáskapcsoló rugóterhelésű membrános vezérlő és elektromos érintkező részből áll. A be- és kikapcsolási nyomás beállítására 2 rugót építenek be, melyek skálán mutatják a működési tartományt. Az elektromos érintkező rész lehet két állású, így többféle célra tudjuk használni a berendezést. A szivattyú bekapcsolásához az alaphelyzetben zárt (N.C.) érintkezőt kell használni. Üzemeltetésére sokszor nedves körülmények között kerül sor, itt használjunk 24 V AC feszültséget a vezérléshez.

5.10.1 ábra. Állítható nyomáskapcsoló
(Fotó: Tóth Á.)

A nyomástávadó használata egyre inkább terjed a korszerű hálózatokban. A távadó belsejében a nyomás érzékelő membrán mögé beépítik a jeladó elektronikáját is. A kiadott elektromos jel többféle lehet, 0-20 mA, 0-10 V, 4-20 mA.

A 0-20 mA-t kiadónak az a problémájuk, hogy szakadás esetén nem tudjuk, hogy mért eredményt mutat, vagy hibás a jeladó.
A 0-10 V jelet kiadónál ügyelni kell a vezeték hosszára és keresztmetszetére, mert ezek módosíthatják a jel nagyságát a jeladó és vezérlő között. Ugyancsak érzékeny a vezeték a nagyfeszültségű átmágnesezésre, mely feszültséget gerjeszthet a vezetékben.
A 4-20 mA-t kiadó változatnál látjuk a szakadást, mivel ekkor nulla az áram értéke.

A nyomástávadó lehet 4 vezetékes, ekkor 2 kábel ér a tápellátásra szolgál, 2 pedig a jel ér.

Kétvezetékes megoldás esetén a tápfeszültséget a vezérlő berendezésből kapja a jeladó, ilyenkor nincs szükség külső tápegységre.

Többféle nyomástartományhoz kaphatók, mivel általában frekvenciaváltók üzemeltetéséhez használjuk, ahol a nyomás jól kézben tartható, az üzemi tartományt az engedélyezett mérési tartomány 2/3-nál válasszuk meg.

Csatlakozó méretük lehet G1/2” és G1/4”, az utóbbit érdemes választani.

Változó mélységű vízkivétel esetén hasznos elem a tömített csapágy beépítése a szívóoldalba. Két könyök felhasználásával egy csukló építhető pl. a szívóvezetékbe, mely képes követni az úszóműves szívókosár szintváltozását.

5.10.2 ábra. Tömített csapágy a szivattyú szívóoldalán
(Fotó: Tóth Á.)

A visszafolyásgátló szelep nagy biztonsággal megakadályozza a víz fordított irányú mozgását a csővezetékben, mely műszaki hiba miatt állhat elő. Funkciója kettős: megakadályozza a visszafolyást és levegőt engednek be a csővezetékbe. Mivel levegőt szívnak be, így a felszínre telepítendők.

5.10.3 ábra. Visszafolyásgátló szelep
(Grafika: Signature Inc.)

A szórófejekben levő nyomásról tájékozódhatunk a Pitot csővel. Ez egy az áramlással szembe helyezett ívelt csőidom, melyben a belépő víz hatására torlónyomás keletkezik. Ezt a nyomást mérőórán le is olvashatjuk. A mérőórát a szórófejhez kalibrálhatjuk, így következtethetünk a szórófejben levő víznyomásra. Nagy előnye, hogy a működő szórófej jellemzőjét mérhetjük mindenféle szerelés nélkül.

5.10.4 ábra. Pitot cső
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Pitot-cs%C5%91)

 

Felhasznált irodalom

BENAMI, A. - OFEN, A.: 1993. Irrigation Engineering.
AGRIPRO, Kfar Galim, Israel.

DVIR, Y.: 1995. Flow control devices.
Control Appliances Books, Lehavot Habashan, Israel.

PHOCAIDES, A.: 2000. Technical handbook on pressurized irrigation techniques.
FAO, Rome.

Javasolt irodalom

TÓTH, Á.: 2011 Öntözési praktikum.
Visionmaster Kiadó, Gödöllő.

Feleletválasztós teszt

Kérdés

A légtelenítő szelepet mindig a csővezeték legmagasabb pontján kell beépíteni.

Answers

A légtelenítő szelepet mindig a csővezeték legmélyebb pontján kell beépíteni.

A légtelenítő szelepet mindig a csővezeték végpontján kell beépíteni.

A légtelenítő szelepet mindig a csővezeték legmagasabb pontján kell beépíteni.

Visszajelzés

Feleletválasztós teszt (több jó válasz)

Kérdés

A nyomáscsökkentő egy hidraulikus automata, amely

Answers

- rugóterhelésű membrános vezérlő részből,

- gumimembrános tartályból,

- szelepes beavatkozó részből áll.

Visszajelzés