Skip navigation

6.1 Árasztó öntözési módszer

Csak nagy mennyiségű víz juttatható ki, mely rombolja a talajszerkezetet. A csurgalék víz eltávolításáról gondoskodni kell, ennek mennyisége nagyban befolyásolja az öntözővíz szükségletet. A nagy mennyiségű víz levegőtlen körülményeket okoz a talajban, megemelheti a talajvíz szintjét.

Az öntözendő tábla igen változatos domborzati, talajtani adottságai miatt az árasztó öntözésnek sok változata alakult ki, melyek célja a víz minél egyenletesebb, olcsóbb elosztása.

  1. Vadöntözés, mint öntözési eljárás
  2. Limános öntözési eljárás
  3. Rizsárasztás, mint öntözési eljárás
  4. Rét- legelő árasztás, mint öntözési eljárás
  5. Hálózatos árasztásos öntözési eljárás
  6. Kalitkás árasztásos öntözési eljárás

a. Vadöntözés, mint öntözési eljárás
Az árasztó öntözés legősibb formája a vadöntözés (Mezopotámia, Egyiptom). Vadöntözésnél a vízfolyásba épített duzzasztó segítségével a tenyészidőszak előtt 800-1000 mm víz adagolásával gondoskodunk a növények víz és tápanyag ellátásáról.
Előnye, hogy az öntözővíz iszapja termékenyíti a talajt és növeli a vízkészletét.

b. Limános öntözési eljárás
A limános árasztás a tavaszi hóolvadás vizét használja fel. A lejtő magasabb részéről lefolyó vizet töltésekkel felfogják és öntözésre visszatartják. A töltések a lejtőn egymás alatt a szintvonallal párhuzamosan helyezkednek el, oldalt terelőtöltések tartják a vizet.

c. Rizsárasztás, mint öntözési eljárás
Rizsárasztás esetén a terület a teljes tenyészidőben árasztás alatt van. Ha a természetes domborzatot megtartják, akkor a rizsgátakkal szabdalják fel a területet, hogy minél szabályosabb kalitkák legyenek, de a szintvonalakkal megközelítően párhuzamosan haladjanak, így majdnem vízszintes felszín alakítható ki (6.1.2 ábra). Sík területen - tereprendezés esetén - teljesen szabályos négyszög alakú kalitkák alakíthatók ki, s azok elrendezése olyan, hogy a legkedvezőbb üzemelési rendet teszi lehetővé.

6.1.2 ábra. Rizsöntözés egyenletes esésű táblán
(Grafika: LIGETVÁRI, F.: 2008. Öntözés)

Rizsöntözés

A rizsnövény vízigénye országos átlagban 8-12000 m3/ha, ami 800-1200 mm vízborításnak felel meg. Ez a vízigény két részre oszlik: az „első árasztásra” és a vízpótlásra. Az első árasztáskor napi 22 órás üzemidővel, folyamatosan, átlagosan 1300-1500 m3/ha vizet adunk. Termelési szempontból kívánatos, hogy a rizst minél rövidebb idő alatt árasszuk el. Az árasztási idő a rizstelepek nagyságától függ. Az öntözőtelep rizstábláinak leghosszabb árasztási ideje 50-100 ha nagyság esetén 1-2 nap. A tömb (100-200 ha) 2-4 nap, míg a rizstelep maximum 6-10 nap alatt árasztandó el.

A vízpótlás az első árasztás befejezésétől augusztus végéig tart. Az állandó vízborítás magassága 150-200 mm.

A rizstermesztés gondos tereprendezést kíván, mert igen érzékeny az optimális vízborítástól való kis eltérések iránt. Ezért – ha kell, lépcsőzetes tereprendezés árán is – olyan terepet állítunk elő, amelyet töltésekkel közel vízszintes fenekű kalitkákra oszthatunk. A gépesített talajművelés érdekében szabályos alakú kalitkákat kell kialakítani.

Az öntöző- és vízelvezető csatornákkal lehetőleg párhuzamosan állandó jellegű táblaválasztó gátakat (szélgátak) építünk, melyeknek magassága 50 cm, koronaszélessége 50 cm, 1:1 vagy 1:1,5 hajlású rézsűvel. A kalitkákat egymástól átjárható gátak választják el. Magasságuk 50 cm, háromszög szelvényűek és a rézsűhajlás 1:5.

A tereprendezés pontosságát a lézer irányítású gépekkel ±1-2 cm-es eltéréssel érhetjük el. Termelési szempontból kívánatos, hogy a csatornahálózattal és az állandó jellegű táblaválasztó gátakkal a területet ne aprózzuk el, hanem lehetőleg nagyméretű, szabályos alakú táblákat alakítsunk ki. Az optimális rizstáblák hossza 400-800 m, szélessége 80-200 m. Az optimális kalitkaméret 5-12 ha.

Ideiglenes csatornákat a rizsöntözésnél nem alkalmaznak. Az állandó csatornák működése kétféle lehet:

- egyszerű és
- kettős.

A kettős működésű csatornákat csak rizsnél, de ott is ritkán alkalmazzák. Ezek egyaránt szállítanak öntözővizet a táblára, s elvezetik a felesleges vizet.

d. Rét-legelő árasztás, mint öntözési eljárás
Rét-legelő árasztáskor a természetes domborzaton a területet töltésekkel úgy osztják fel, hogy minél egyenletesebb felületű részterületeket nyerjenek. Általában szabályos területek nem alakíthatók ki. A vizet a terület szélén levő vezetékből, vagy csatornából a területre vezetik úgy, hogy egy árasztó vízréteget kapjanak. A vízadagolás befejezése után a területen maradt víz beszivárog a talajba. A kötöttebb talajok esetében előnyösebb a kevesebb vízzel végzett, de hosszabb idejű csörgedeztető jellegű árasztás. Ennek folyamán az árasztást csörgedeztetéssel kombinálják, ez is rétek, legelők esetében alkalmazható. A vizet a terület felső részén vízfátyolként bocsátják a talajra (6.1.3 ábra). A víz csörgedezése következtében a terület alsó része elárasztódik. Csörgedeztetés esetén a víz a talajba szivárog. Ez a telítődés szempontjából kedvezőbb, mint az egyszerű, nagy intenzitású árasztás.

6.1.3 ábra. Rét-legelő árasztásos öntözése
(Grafika: LIGETVÁRI, F.: 2008. Öntözés)

e. Hálózatos árasztásos öntözési eljárás
Hálózatos árasztás nagyobb területeken végezhető. Ekkor bizonyos távolságra húzott csatornahálózatot alakítunk ki. A hálózatban vezetett víz abból kilépve elborítja a területet és benedvesíti a táblát. A hálózat egy részében a víz a barázdában marad, ott csak szivárgással nedvesít. Ezt az eljárást javított árasztásnak nevezzük, mivel a fölösleges víz a barázdákkal elvezethető.

f. Kalitkás árasztásos öntözési eljárás
Kalitkás eljárást elsősorban a kertészeti kultúrákban alkalmazzák. Az öntözendő területet hosszirányú párhuzamos töltésekkel osztják fel, majd kereszttöltésekkel alakítják ki a kalitkákat. Minél nagyobb a kalitkák mérete, annál nagyobb arányban gépesíthető a munka. Az árasztó víz bizonyos ideig áll a kalitkában (6.1.4 ábra). Ezt a módszert korábban a bolgár kertészetekben alkalmazták.

 

6.1.4 ábra. „Bolgár” típusú kalitkás öntözés
(Grafika: LIGETVÁRI, F.: 2008. Öntözés)

 

Felhasznált irodalom

LIGETVÁRI, F.: 2008. Öntözés
SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar.

SZALAI, GY.:1989. Az öntözés gyakorlati kézikönyve.
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Javasolt irodalom

STETSON, L. E.: 2011. Irrigation.
Irrigation Association, Falls Church, VA, USA.

Igaz-Hamis kérdés

Kérdés 1

A felületi öntözési módszernél a vizet a talaj felületén vezetve juttatjuk a növényekhez.

Kérdés 2

A felületi öntözési módszernél a vizet a talaj felszínéről veszi fel a növény.

Kérdés 3

A felületi öntözési módszernél a vizet a felületi feszültség alapján veszi fel a növény.