A felületi öntözőmódszerek alkalmazása általában meghatározott terepviszonyokhoz kötött. Ha a terep nem megfelelő, akkor mesterséges beavatkozással kedvezővé tehetjük.
A tereprendezés olyan földszállítással egybekötött földmunka, melynek célja
- a felszínen mozgó víz útjába kerülő ellenesésű szakaszok megszüntetése,
- az egyirányú (esetenként kétirányú) terepesés kialakítása, vagy
- rizstelep esetén az egyenletes vízborítás érdekében egy vízszintes sík előállítása.
A földnyesést a mesterséges terepszint (műterep sík) fölötti területeken, illetve az adott sík alatti területeken a föltöltést a földnyeső gép (szkréper) végzi.
A videofilmen szkréper láda látható munka közben.
A tereprendezés pontosságát a kivitelezés során elérhető pontosság befolyásolja. Ma, a korszerű lézer-vezérlésű gépek esetén, ez a megkövetelhető pontosság ±3 cm. Ez azt jelenti, hogy a nyesett, ill. a feltöltött terület határán 6 cm-es magasságkülönbség is előfordulhat.
A terepegyengetés célja a helyi terepegyenetlenségek kiküszöbölése, a mikrodomborzat kialakítása.
A terepegyengetésre a tereprendezést követően, a nagyjából elrendezett földtömegek elegyengetése céljából kerül sor, eszköze a földgyalu (gréder).
A földgyalu felszínalakítási munkája a videofilmen tekinthető meg (https://www.youtube.com/watch?v=fcmK-mF_GBQ)
A talajegyengetés az a rendszeres talajmunka, melynek célja a kialakított műterep rendszeres fenntartása. Munkaeszköze a talajegyengető szán.
A termőréteg eltávolítása olyan területeken végzendő, ahol az előírt nyesés vastagsága a termőrétegnél nagyobb. Valamint, ha a nyesés elvégzése után nem marad a területen (rizstelep) legalább 20 cm vastag termőréteg. Ilyenkor a tereprendezés végrehajtása előtt a termőréteget (legalább 20 cm vastagságban) lenyesik és deponálják, majd a tereprendezés végrehajtása után a területen egyenletesen elterítik. Költséges beavatkozás.
A tereprendezést egy-egy földmozgatási egységen belül végezzük, amely alatt azt a területet értjük, melyen belül földmunka egyenlegre törekszünk, azaz a nyesések földtömege megegyezik a feltöltések földtömegével.
Földmozgatási egység a rizstelepek tereprendezésében a kalitka. A tereprendezést valamely műterep szerint végezzük.
Műterep típusok
Vízszintes egysíkú műterepet (6.5.1 ábra) állítunk elő, ha a terep kiemelkedéseit vízszintes síkkal lenyessük és mélyedéseit ugyanerre a síkra feltöltjük. Rizstelepeknél alkalmazzuk.
6.5.1 ábra. Egysíkú vízszintes műterep
(Grafika: LIGETVÁRI, F.: 2008. Öntözés)
Vízszintes kétsíkú műterepet (6.5.2 ábra) a földmunka takarékosság céljából alakítjuk ki. Ennél a műterep típusnál a terepet a meghatározott műtereppel (földmozgatási egység átlagmagassága) két egymással párhuzamos, 5 cm-rel a kiegyenlítő sík fölött, ill. alatt lévő vízszintes sík magasságáig nyessük le, ill. töltjük fel. Vékony termőréteg, ill. kevésbé nyugtalan domborzat esetén jöhet számításba.
6.5.2 ábra. Kétsíkú vízszintes műterepŰ
(Grafika: LIGETVÁRI, F.: 2008. Öntözés)
Egy irányban eső egysíkú műterep (6.5.3 ábra) az öntözőelemek irányába eső sík szerint kerül kialakításra
6.5.3 ábra. Egysíkú egy irányban eső műterep
(Grafika: LIGETVÁRI, F.: 2008. Öntözés)
A két irányban eső egysíkú műterepet szántóföldi öntözésnél alakítunk ki. A sík felület az öntözés és az erre merőleges irányba esik. Az esés lehet azonos és különböző értékű.
Folytonos esésű műterepnél nem egy, hanem több különböző esésű ferde sík szerint történik a tereprendezés (6.5.4 ábra). A cél, hogy a terep folytonosan essen.
6.5.4 ábra. Egyirányú folytonos esésű nem sík műterep
(Grafika: LIGETVÁRI, F.: 2008. Öntözés)
Az egy irányban eső egysíkú bakhátas műterep (6.5.5 ábra), amellyel nyugtalanabb terepfelszín esetén, viszonylag kevés földmunkával áztató, ill. csörgedeztető öntözőmódszer alkalmazásához megfelelő terepfelszínt alakítható ki.
6.5.5 ábra. Egy irányban eső egysíkú bakhátas műterep
(Grafika: LIGETVÁRI, F.: 2008. Öntözés)
A tereprendezés előkészítő munkái
Először helyszíni szemle alapján kell dönteni a tereprendezés céljáról, a terület adottságait kell rögzíteni.
El kell dönteni, hogy
- a vízkivétel helye alapján milyen csatorna vonalazás kívánatos,
- mekkora táblák lesznek,
- milyen legyen a belső berendezés,
- a talajtani adottságok alapján szükséges-e a termőréteg elhordása vagy sem. Ha szükséges, akkor célszerűen hol legyen a depónia.
Ezt követi a terület geodéziai felvétele. A kialakult gyakorlat szerint a felvételt 20 x 20 m négyzethálózattal készítik. Ennek során kell felvenni a síkrajzi állapotot, a meglévő természetes és mesterséges létesítményeket és a terepet. A feldolgozás eredménye az ún. pettyes lap (számozott vetület, kótált projekció) lesz, melyen a felvételi pontokon azok abszolút magasságát jelző számadat szerepel cm pontossággal.
Az alkalmazott helyszínrajz méretaránya 1:1000, vagy 1:2000.
Az előkészítési munkát a tervezés követi.
A tereprendezés tervezése
Az öntözési cél és a helyszínrajz alapján eldönthető, hogy milyen műterep típus kerül tervezésre. Új telep esetén az öntözés létesítményeit, csatornák, utak stb. földmennyiségét is figyelembe kell venni a műterep sík magasságának, ill. a földegyenleg meghatározásánál.
Meglévő telep rekonstrukciója esetén lehetnek megszüntetendő földművek, amelyeket ugyancsak figyelembe kell venni a földegyenleg kiszámításánál.
Ezt követi a létesítmények tervezése, az öntöző és a levezető csatornák nyomvonala, a rizsgátak és az utak helye.
A tervezés alapján ismertté válik ezen létesítményekbe szükséges, vagy abból kikerülő földtömeg nagysága. Ezután kijelöljük a földmozgatási egységeket.
6.5.6 ábra. Rizstelep
(http://www.panoramio.com/photo/39459872)