A szórófejek feladata, hogy a szükséges vízhozamot, adott nyomás mellett, megfelelő egyenletességgel juttassák ki az öntözendő területre. Ezt a feladatot jó hatásfokkal lássák el, a nyomást a legkisebb veszteséggel alakítsák át sebességgé.

Általában cserélhető, a műanyagból készült különböző méretűeket más színnel jelölik. Beépítésük lehet menetes vagy bajonettzáras.

A fúvóka vagy sugárcső és a test által bezárt szög felhasználási területenként változik. A szög nagysága befolyásolja az emelési magasságot, ezen keresztül a szórási távolságot, valamint az érzékenységet a szél által okozott egyenetlenségre. Szeles körülmények között kisebb fúvóka szögű fúvókát válasszunk, mivel a szél sebessége a talaj felszínétől mérve nő, és a magasra emelkedő vízsugarat a növekvő sebesség egyre inkább befolyásolja.

Szántóföldi körülmények között, a növényállomány fölé helyezett szórófej esetén az alkalmazott szög 24-30° – ezzel a beállítással tudunk a legtávolabb öntözni –, gyümölcsösökben, a lombozat alatt 4° a vízszinthez képest, így a vízsugár nem éri el a lombozatot, nem hull le korábban a tervezett távolságnál.

7.4.6 ábra. Fúvókák kilépési élei
(Grafika: SZALAI, GY.:1989)

A szórófejek telepítését a szórási távolságuk határozza meg. Ez az a sugárirányban mért távolság, melyet a szórófej típusának legjobban megfelelő forgássebesség mellett, a fúvókanyílás alatt 1 m-rel elhelyezkedő vízszintes síkban, szélcsendes időben mért távolság, ahol még összefüggő vízborítás figyelhető meg.

A kijuttatás egyenletességét meghatározza a szórófejek egymástól mért távolsága, melyet kötésnek nevezünk. Ez lehet négyzet, téglalap vagy háromszög alakú. Legáltalánosabb a négyzet alak, legjobb minőséget a háromszög ad, ezért telepített fejek esetén ezt használjuk.

A szórófejek kiválasztásához egy adott helyen sok szempontot kell figyelembe venni.

• Ezek közül első az öntözendő növény igénye. Itt a vízszükséglet kielégítésén túl igény lehet a magas relatív páratartalomra, a növényzet hűtésére. Ebben az esetben állandó telepítésű, jó porlasztású rendszer kiépítésére van szükség.
• A talaj tulajdonságai meghatározzák a víz befogadásának sebességét. Figyelembe kell venni, hogy ugyanaz a talaj másképpen viselkedik, ha eltérő koncentrációjú és ion arányú vízzel öntözünk, ezért a talajok vízvezetőképességét, az adott talajon és vízminőség mellett, minden esetben vizsgálni kell.
• A nagy vízcseppek elősegítik vastag kéregréteg kialakulását a felszínen.
• Az öntözővíz sótartalma esetleg lehetetlenné teszi a növények levélzetének öntözését, itt a lombozat alatt kell a szórófejeket elhelyezni.
• A rendelkezésre álló vízmennyiség meghatározza az öntözési fordulókat. Amennyiben a vízkészlet kicsi és azt többen is használják, előfordulhat, hogy előírják az öntözési fordulók hosszát.
• Ugyancsak számításba kell venni a rendelkezésre álló nyomást.
• Az öntözőberendezés típusának kiválasztásához szükséges tudni a rendelkezésre álló munkaerőt mennyiségét is.
• Végül költségelemzéseket kell végezni a gazdaságilag kedvezőbb megoldás kiválasztásához.

A szórófejek kiválasztásában segítenek a gyártók által közölt táblázatok. Ezek megadják a fúvóka átmérőjét (mm), az üzemi nyomástartományt, P (bar vagy vízoszlop m), a vízhozamot, Q (l/h, m³/h), a nedvesített átmérőt, D (m), az intenzitást különböző szórófejkötés mellett (mm/h).

A gyártók közül vannak akik jelölik a megfelelő egyenletességet biztosító nyomás és szórófejkötés variációkat, vagy kiemelik a nem javasolt telepítési távolságokat.

ahol:    = nem javasolt kötés   = háromszög kötés
7.4.2.1 táblázat. AGROS 35 bronz, kétfúvókás billenőkaros szórófej, K 3/4"
Fúvókák: 3,57x2,38 mm

Fagyvédelmi öntözéshez használhatunk kis intenzitású (2-4 mm/h), finom, ködszerű porlasztást adó, fémből készült billenőkaros szórófejet. A jó porlasztás érdekében növelni kell a nyomást és sugárbontót kell alkalmazni, mely azonban csökkenti a nedvesített átmérőt.

A műanyag szórófejek nem vezetik jól a hőt, a belül áramló víz nem tud hőt átadni a felületre, ezért az oda került víz megfagy és a szórófejek rövid időn belül (1-1,5 óra) működésképtelenné válnak. A fém szórófejek közül sem mindegyik alkalmas erre a célra. A rúgót kupaknak kell védeni, a lengőkar nem lehet hosszú és kedvezőtlen alakú, mely elősegíti a jég lerakódását. Az ilyen lengőkar súlya fokozatosan nő, így az  ütésszám és a forgási sebesség jelentősen változhat.

Az öntözést addig kell folytatni, míg a környezet hőmérséklete eléri a 6 °C-ot. Korábbi leállás esetén a növényre ráfagyott víz az olvadáshoz szükséges hőt a növénytől vonja el, és a károsodás súlyosabb lehet, mint védekezés nélkül.

Gyümölcsösökben ma elterjedten használják a támrendszer felső huzalára akasztott miniszórófejet. A rotor folyamatosan szórja a vizet, így nem képes lefagyni.

A videofilm az S2000 miniszórófej felépítését és működését mutatja be.

Kertek és pázsitok öntözésére alkalmas a széles választékban forgalmazott felbukkanó (pop-up) szórófej. A szórófej kialakítása lehet billenőkaros, turbinás vagy spray típusú. Nyomás hatására szükség szerint különböző (5-30 cm) magasságra emelkednek ki a talajból, majd a szelep zárása után – a beépített rugó hatására - önmaguktól lesüllyednek. Lehetséges körcikk, vagy közel négyszög alakú terület öntözése. A korszerű kialakításúak belül szűrővel rendelkeznek és vandalizmus ellen védettek, nem lehet lecsavarni őket a vízszállító vezetékről.

A vízszállító vezeték méretezésénél körültekintően járjunk el, mivel ha alul méretezzük, úgy a csővezeték végén a szórófej nem fog kiemelkedni.

A szektoros mozgásra állítható szórófejek kis területek öntözésénél hasznosak. Ilyenkor a szárnyvezeték végein elhelyezve a teljes területen jó vízellátást tudunk biztosítani, elkerülhetjük a szomszédos területek, utak öntözését. A fúvókaméret megválasztásánál vegyük figyelembe, hogy a kiadagolt vízmennyiség milyen nagyságú területre lesz kijuttatva. Félkör öntözése esetén a vízmennyiség fele legyen a teljes kört öntöző szórófej vízadagjának.